2014. október 8., szerda

Mi a mese?

Ezt a gondolatot ma olvastam, itt:

"A mese kútfő, az ember életében az első csoda, amivel találkozik. Az esti lefekvés csendje tárja elénk azt a varázslatos világot, amely mindig úgy kezdődik, hogy: Egyszer volt, hol nem volt… - és megnyílik egy hihetetlen világ az Óperenciás tengeren is túl, ahol mindig győz a jó, ahol nincs lehetetlen. Biztonságot nyújt szüleink, nagyszüleink hangja még akkor is, ha megjelenik a gonosz.
A mese az a kút, amelyből első tiszta csepp vizünket isszuk. Elkísér egész életünkön át, elkísérnek a történetek, amelyben olyan népi figurák szerepelnek, mint: tündérek, koboldok, manók, szörnyek, óriások, beszélő állatok, s persze történnek velük mindenféle varázslatok is."
 
Szerintem igazán szép gondolat. Jó volna azt hinni, hogy a legtöbb szülő komolyan veszi ezt is, miközben olyan "tudatosan" neveli a gyerekeit. 

2014. október 3., péntek

Hahóóóóóóóóóó!

Szép csendesen azt hiszem, újra életet lehelek ebbe a blogba. Most már Mici nélkül, aki az én hű társam és képzeletbeli (pontosabban a meséimben szereplő) nyulam volt, van és lesz.
Megpróbálok újra hinni abban, hogy van értelme rajzolni ebben a világban, és érdemes megkeresni azokat az írókat és rajzolókat, akik hiányoznak belőle.
Így szeretettel kérlek fel titeket, potenciális remekírókat és nélkülözhetetlen illusztrátorokat, hogy osszátok meg velünk magatokat - azért, hogy egymásra találjatok; azért, hogy nekünk is jobb legyen.
Ahogy múltak a hónapok és évek, a blogon szereplő alkotók közül többen is ismertté váltak a szakmában. Jó érzés.
A blog mostantól személyesebb hangvételű lesz, és többször találkozhattok az én munkáimmal, mint eddig.
 
Remélem, sok hasznos dolgot tehetünk így egymásért.
 
Szeretettel:
Nóra